LEGACY - JÖVŐBIZTOS SZERVEZETEKET ÉPÍTÜNK

Miért csalódunk az új módszerekben?

2018. november 16. - Legacy Kft.

metro-3714290_640.jpg

Számos szervezet felismerte, hogy ha a jövőben is sikeresek akarnak maradni, nem mehetnek tovább a dolgok ugyanúgy, mint eddig. Így igyekeznek új módszereket, eszközöket meghonosítani, az eredmény azonban legtöbbször mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Mi a baj az újításokkal? Ha semmi, akkor hogyan érhetünk el valódi változást látszateredmények helyett?

Ha valaki nem is követi az eszmecseréket napjaink trendi témáiról – például digitalizáció avagy Ipar 4.0, munkaerőhiány és munkavállalói élmény, klímaváltozás és fenntarthatóság – érzi a saját bőrén, hogy ami 5-10 évvel ezelőtt biztosította a sikert, ma már egyszerűen nem elég. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a korábbi módszerek és eszközök nem fogják hosszú távon eredményessé tenni őket. Így előbb-utóbb változtatásokba fognak, jöjjenek hát az újdonságok. És legtöbbször mégsem elégedett senki az eredményekkel. Ahhoz, hogy megérthessük az okokat, nézzük a jellemző forgatókönyvet:

Valaki, akinek kellően nagy hatalma van a szervezetben, dönt a módszer vagy eszköz bevezetéséről. Ennek eredményeképpen egy nap megjelenik az álló asztal a termelésben, felkerül a falra az a bizonyos fehér tábla, vagy települ a mobilokra az új applikáció. Aztán a termelési értekezleten továbbra is arról van szó, hogy végül melyik terület viszi a selejt költségét – csak most már ezt állva beszéljük meg. Amikor legközelebb valami nem jól sül el a szoftverfejlesztési projektben, fehér tábla ide vagy oda, magában mindenki azt keresi, hogy valójában ki volt a hibás. Szeretjük ezt a mobilos jóváhagyást, de a raktár továbbra is csak aláírt papír ellenében ad ki bármit, mert nekik nem jutott okostelefon.

train-station-863337_640.jpg

Mi a Legacy-ban abban hiszünk, hogy egy szervezet akkor lehet hosszú távon sikeres, vagyis jövőbiztos, ha dinamikus egyensúlyban tart 3 dolgot:

  • A technológiát
  • A struktúrát és a folyamatokat
  • Az emberi képességeket

Az egyensúly azáltal lesz dinamikus, hogy tudatosan kezeljük, és változtatunk, ha a régi egyensúly már nem szolgálja az érdekeinket. És ebben két dolog is nagyon lényeges:

  • Egyrészt – bár már nem szeretjük –, a régi egyensúly is egyensúly volt. Lehet, hogy nem volt működő folyamatunk, de ott volt Pista, a szervezet élő emlékezete, aki tudta fejből a dolgokat. A nem megbízható berendezést bámulatos kreativitással berhelte a TMK évek óta. Igaz, hogy az értékesítőink nem voltak igazán nagy kaliberek, de bíztunk benne, hogy ha visznek magukkal tabletet, majd jobb benyomást keltenek.
  • Másrészt, ha a hármas bármelyik elemét megváltoztatjuk: új technológiát kezdünk használni, módosítunk egy létező folyamaton vagy valamilyen új készség alkalmazását várjuk el az emberektől, az szükségszerűen hat az egész rendszerre. Tudatos figyelem hiányában ez a hatás azonban estleges lesz, és gyakran nem az elérni kívánt célok irányába mutat.

mind-the-gap-1876790_640.jpg

Ez alapján mi a teendő, amikor ilyen változtatásba fogunk? El kell lépni attól a megközelítéstől, hogy megpróbálunk egy eszközt vagy módszert (folyamatot) önmagában bevezetni. Az elérendő célt szem előtt tartva tudatosan kell létrehozni az új egyensúlyt technológia, struktúra és folyamatok valamint emberi képességek közt. Igen, ez azt jelenti, hogy nem lehet eredményes technológiai és módszertani bevezetés humán aspektus nélkül, és nem lehet hatásos humán fejlesztés a technológiai és működési környezet figyelembevétele nélkül. Ehhez a szervezeten belüli mindenképp széleskörű együttműködésre van szükség, és olyan beszállító partnerekre, akik rendelkeznek a megfelelő rendszerszemlélettel.

Nyíri Gabriella
Szervezetfejlesztő, tréner, coach

Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Meetup.com