LEGACY - JÖVŐBIZTOS SZERVEZETEKET ÉPÍTÜNK

Legacy: A szervezetfejlesztés és mi

Így védekezünk automatikusan a stresszes helyzetekben

2019. május 03. - Legacy Kft.

high-five-4102546_1920.jpgAmikor félünk valamitől, szorongunk, akkor igyekszünk azt a dolgot elkerülni, megúszni, vagy épp tudomást sem venni róla. De mi van azokkal a félelmekkel, azokkal a stresszes, konfliktusos helyzetekkel amik a mindennapokban, a munkahelyünkön érnek bennünket – tehát amik szinte elkerülhetetlenek? Azok ellen hogy védekezünk?

Ha rettegünk a magasságtól - nem megyünk fel a kilátó legtetejére, ha ódzkodunk a víztől -  nem ugrunk fejest egy 2 méter mély medencébe. Az imént említett szituációkban bekapcsolnak az énvédő, vagy elhárító mechanizmusok, amelyek tudattalan önvédelmi eszközök. Arra szolgálnak, hogy könnyebben megküzdhessünk a belső feszültséggel. A megfigyelésük, rendszerezésük Anna Freud nevéhez fűződik.

Megvannak az előnyei és a hátrányai is annak, hogy ezeket alkalmazzuk:

  • előny: a pillanatnyi félelem és szorongás csökken, valamint ha az elhárítás jól működik, már a szorongás fellépését is megakadályozhatja,
  • hátrány: torzítják a valóságot, és a probléma nem tűnik el, nem oldódik meg, csupán ideiglenes az eredmény.

Lássunk néhány elhárító mechanizmust, és természetesen példákat:

fist-4117726_1920.jpgElfojtás vagy elfelejtés – a fájdalmas, félelmetes, rossz érzést keltő emlékek kiszorítása a tudatunkból a tudatalattiba. Ez a legalapvetőbb, az összes többi mechanizmus ebből fakad. Például egy botrányosan sikerült megbeszélésre hónapok múlva már nem is emlékszünk, csak a kollégák juttatják eszünkbe, hogy volt ilyen is.

Kivetítés (projekció) – saját elfogadhatatlan impulzusainkat, kívánságainkat, attitűdünket másoknak tulajdonítjuk, rájuk vetítjük. Az a vezető, aki elvesztette motivációját, lehet, hogy a saját embereit vádolja meg, hogy már nem motiváltak.

hand-4117730_1920.jpgVisszaesés (regresszió) – stressz hatására nem éretten, az elvárt módon,  hanem primitíven, éretlenül reagálunk az adott helyzetben. Ha egy felnőtt nő egy állásinterjún zavarában vihorászik, vagy a haját piszkálja.

Tagadás – egy esemény, vagy állapot elutasítása anélkül, hogy a bizonyítékokat figyelembe vennénk. A negyedéves riportban a nevünk mellett szereplő rossz eredményt nem hisszük el, mert úgy gondoljuk, hogy valami tévedés történt.

hand-3967641_1920.jpgRacionalizáció – logikailag ésszerű magyarázat találása arra a viselkedésre, amit valójában elfogadhatatlan okok váltottak ki. Egy rosszul teljesítő ember azzal magyarázza a dolgot, hogy a főnök pikkel rá, és még magának sem vallja be, hogy nem dolgozott különösebben jól az elmúlt időszakban, mert nem volt túl motivált.

Elkerülés – a szorongást keltő helyzeteket egyszerűen elkerüljük, és beérjük az alárendelt szereppel, akkor sem konfrontálódunk, ha tudjuk igazunk van, vitás kérdésekben hárítjuk az állásfoglalást vagy a felelősségvállalást. Egy fizetésemelés megtagadása után az illető csak nyugtázza, hogy így döntött a vezetője, és nem ellenkezik.

stop-4121138_1920.jpgSzimpatizmus, vagy sajnáltatás – saját erőből el nem érhető cél elérhetetlenségét arra használjuk fel, hogy a környezetünk, az ismerősök sajnáljanak. Egy másik területen lévő kolléga nem tud eljönni az általunk szervezett megbeszélésre, de nincs ráhatásunk az ő időbeosztására így elmeséljük másoknak, hogy mennyire sokáig ültünk a megbeszélt helyen feleslegesen.

Humor – kellemetlen vagy éles helyzetek „tompítása" derűs hangulat keltésével, poénkodással. A viccelődés lehet az ellenállás jele is, de itt énvédelemről van szó. Ha egy workshopon valaki fél megosztani az ötletét, mert attól tart, nem lesz elég jó az az ötlet, inkább elüti a válaszadást egy poénnal.

Hogyan szüntessük meg, vagy legalábbis csökkentsük ezek használatát? Íme néhány tipp:

  • tudatosság fejlesztését szolgáló gyakorlatok, pl. a légzés figyelése,
  • valódi érzéseink, gondolataink feltárása, így megtapasztaljuk, hogy nem dől össze a világ, ha mások nem látnak tökéletesnek minket,
  • önismeret fejlesztése, önkritika gyakorlása,
  • kiállni önmagunkért, és igenis néha belemenni elsőre félelmetesnek tűnő helyzetekbe,
  • feltétlenül kérjünk visszajelzést a saját működésünkről a környezetünktől.

hands-4150421_1920.jpgHa a fentebb feltüntetett védekező mechanizmusok egyikét véljük felfedezni egy kollégánknál, akkor kérdezzünk rá, mi váltja ki belőle a szorongást, miben tudunk segíteni annak csillapításában, vagy megszüntetésében, hogy hatékonyan tudjunk együtt dolgozni a jövőben. Semmiképp se szóljuk le, vagy hozzuk kellemetlen helyzetbe emiatt, mert azzal épp az ellenkező hatást érhetjük el.

Vagy esetleg magadra ismertél a példák alapján? Ha igen, akkor próbáld megfigyelni milyen helyzetekben jött elő és melyik mechanizmus, hogy oda tudj figyelni rá, és megtanuld kezelni. Csak semmi pánik, gyakorlással ez is fejleszthető!

Viktor Csenge
Junior szervezetfejlesztő

Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Meetup.com

süti beállítások módosítása