Írásomat ennek kapcsán egy kérdés felvetésével kezdem. Vajon miért tölt be olyan jelentős szerepet életünkben a biztonság és miért igyekszünk a bizonytalan helyzeteket megváltoztatni, elkerülni? Mit jelent a biztonság az ember számára?

Hilary Scarlett írását idézve, az emberi agy számára a legfontosabb cél a túlélés, és ebben jó munkát végzett az evolúció, ezért vagyunk ma itt. A túlélés érdekében az agy két kulcsfontosságú dolgot akar tenni: elkerülni a fenyegetéseket, és jutalmakat keresni. A kettő közül a fenyegetések elkerülése sokkal fontosabb.

Egy ideig élelem, menedék, víz nélkül is kibírjuk, de ha a ragadozó elkap, akkor "vége a játéknak.”

A fenyegetések elkerülésére irányuló törekvés részeként az agy képes előre figyelmeztetni, ezért radarozza folyamatosan a külvilágot. Ha meg tudja jósolni, hogy mi fog történni, van elegendő információja, sokkal inkább képes arra, hogy megvédjen minket. Nem csoda ezek alapján, ha a bizonytalanság a legtöbb ember számára nagy szorongással jár, mert a bizonytalanság egyenlő a veszéllyel.

Mit jelent ez szervezti szinten?

Ha jön egy változás – ami lássuk be, napjainkban nem ritka, sőt! – az agy nem tud előre jelezni, és elveszik a bizonyosság. Nem látunk előre, mintha egy hibariasztás lépett volna fel, és az agyunk nem tudná „nyugtázni.”. Az „üss vagy fuss” reakció hatására vér tódul agyunk azon részeibe, amelyek felkészítenek minket a menekülésre vagy a harcra, csökken a racionális gondolkodási képességünk és romlik a memóriánk.

A saját biztonságunk védelme érdekében a fenyegetés mértékét túl-, a saját megküzdési képességeinket pedig alábecsüljük. Ott is ellenséget/fenyegetést kezdünk látni, ahol nincs: hirtelen például nagy jelentőséget kap, hogy hogyan köszön nekünk a főnök reggel, vagy kollégáinkat elkezdjük versenytársnak tekinteni (mert most versenyben vagyunk az esetlegesen szűkösebb erőforrásokért). Kevesebb érzelmi kontrollunk van. A teljesítményünk csökken.

Gondoljuk csak el milyen remek dolog lenne, ha egy szervezeten belül az egyének és a csapatok a változásra egyben lehetőségként is tekintenének, és nemcsak a fentebb vázolt veszélyként. Mit lehet ezért tenni? Ez tanulható, fejleszthető?

Az előre nem látható és nem kontrollálható változást éljük meg a legnehezebben. Azaz emberi agynak a rossz hír is jobb, mint ha nincs hír (azért, hogy kitöltsük az űrt, mikor nincs elegendő információnk „jön” például folyosói/chat pletyka).

Barry Mason terápiás modellje tükrében – ami átkerült az üzleti életbe is – a kontroll és kiszámíthatóság alapján a biztonságot és a bizonyosságot ültette egy koordinátarendszerbe. Miért érdemes ezt vizsgálni? Ez vezet el bennünket eredeti témámhoz.  Ez a modell mutatja meg, hogyan tudunk különbséget tenni a biztonságos bizonyosság és biztonságos bizonytalanság között. Túlélőösztönünk ugyanis összemossa a biztonságot és a bizonyosságot. Ezért az életünk során hajlamosak vagyunk a biztonságos bizonyosságot keresni. Nézzünk erre konkrét példát.

A biztonságos bizonyosságban tudom, mit kell csinálnom, ha fölkelek, tudom, hogy van munkám, hogy ki tudom fizetni a számláimat, tudok gondoskodni magamról és a családomról, minden oké a világomban, és biztonságban vagyok. Ezek az én bizonyosságaim, ahol magas a kontroll és kiszámíthatóság. Ha jön egy változás, és ennek hatására elveszítem a munkámat, nem tudom, hogy miből tartsam fenn magamat és a családomat, vagy nem tudom én irányítani az életemet, tőlem független dolgok befolyásolják a mindennapjaimat, sok bizonyosságom eltűnik. Ezzel együtt a biztonságérzetem is. Ez a nem biztonságos bizonytalanság, azaz nem tudom mi vár rám, és nincs kontrollom az események felett. Nem kell messzire menni az utóbbi időkben erre példákért, úgymint Covid, háború… Érthető, honnan jön a félelem, az irány és kontrollvesztés.A jó hír, hogy minél többet dolgozunk a rugalmasságon (egyéni és szervezti szinten) annál könnyebben engedjük meg magunknak a biztonságos bizonytalanságot, ami a biztonságos bizonyosság és a nem biztonságos bizonytalanság között helyezkedik el kontroll és kiszámíthatóság tekintetében. A biztonságos bizonytalanság arról is szól, hogy jól érezzük magunkat az „elég jó” világában. Ez azt hozza magával, hogy van elegendő tervezés és ellenőrzés az életünkben, ami enyhíti a nagy kockázatot, de közben van elég mozgástér, spontaneitás és szabadság is az új dolgok kiaknázására. Az a csapat, amelyik jól érzi magát a biztonságos bizonytalanságban, az tud előre tervezni amellett, hogy jó az alkalmazkodásban, improvizálásban, kreativitásban. Nem akarnak mindent irányítani és előre tudni, de nincs a teljes kontrollvesztettség érzése sem, ami nagyfokú bizonytalansághoz vezetne.A biztonságos bizonytalanság hozadéka az energikusság, innováció, agilitás, tanulás. A biztonságos bizonytalanság kultúrájában a vezető meghatározott feltételek mellett támogatja az új dolgok kipróbálását és ha nem működik, levonja belőle a tanulságot a jövőre nézve.

Ezzel szemben a biztonságos bizonyosságban jellemző a dogmatikus, merev gondolkodás, a status quo védelme, a múltra való figyelés, az unalom, komfortzóna ismerőssége. Nem biztonságos bizonytalanság állapotában hiányzik az irány, megjelenik a következményektől való félelem, a vezetői mikromenedzsment, kontroll minden felett, szorongás, energiaelszívás. B. Mason modelljében a negyedik elem a nem biztonságos bizonyosság, ahol a negativitás, tanult tehetetlenség, hibáztatás, csekklistán keresztül történő irányítás veszi át a tanulás és kreatív megküzdés helyét.

Nem nehéz kitalálni, hogy a legjobb/legtöbb, amit (vesztőként) tehetünk magunkért és a csapatunkért az az, hogy megtanuljuk elengedni a biztonságos bizonyosság iránti vágyat, és megbékélünk a zűrzavarral, az „elég jóval” és nem a tökéletesre, minden dolog feletti kontrollra (mikromenedzsmentre) törekszünk. Nyitottabbá válunk a biztonságos bizonytalanságára, ami magával hozza a spontaneitást, rögtönzést is. Megtanuljuk elfogadni, hogy a világ, ami körbe vesz minket, nem miden esetben kiszámítható, és lehet, hogy többet tudunk adni ma a 90%-kal, mint holnap a 100%-kal.

Hogyan lehet a biztonságos bizonytalanságon alapuló működést támogatni vezetőként?

1. Talán az első és legfontosabb, hogy ő maga rendben legyen. Egy stabil pontot jelentsen a csapata számára a bizonytalan, állandóan változó világban. Ennek alapja, hogy tisztában legyen Önmagával.
2. A hosszútávú célokat érdemes szétbontani olyan célokra, amik rövidtávon megvalósíthatóak, melyeknek egy része akár már a héten elérhető.
3. Az emberi agynak – mint tudjuk – a biztonsághoz információra van szüksége. Rendszeresen tartson tájékoztatót, kommunikációt a kollégáknak. Akkor is, amikor nincs teljeskörű információja. Merje azt vezetőként vállalni, hogy nem tud mindenre válaszolni és nincs mindig mindenről tudása.
4. Adjon lehetőséget a kollégáknak, hogy megértsék a miértet, azt, hogy miért van szükség a változásra/változtatásra.
5. Elfogadja az „elég jót” és azt, hogy „ér hibázni.”
6. Hatékonyan bánjon azzal, hogy nem tud mindent előre kiszámítani, nincs minden felett kontrollja.
7. Végül, de nem utolsó sorban teremtse meg a pszichológiai biztonságot a csapatában. Ami már egy másik blog témája lehet...