A meglehetősen elterjedt nézet szerint nem szeretünk tréningre járni, mert már voltunk, nem mondanak semmi újat, és különben is tudjuk mi azt magunktól. Könnyű a trénert és a HR-t okolni egy rossz tréningért, de vajon mi a résztvevők saját felelőssége a tréningek hatékonysága kapcsán?

Vállalati HR-esekkel beszélgetve, illetve amikor a magánéletemben kiderül, hogy mivel is foglalkozom, gyakran hallok olyasmiket, ami a tréningekhez való finoman szólva sem pozitív hozzáállásról árulkodik. „Ó, ők nálunk már mindenfélén voltak, elő sem merünk állni egy újabb javaslattal...” – mondják a HR-esek. „Jaj, ne is mondd, megint küldenek egy ilyen agyzsibbasztó fejtágításra...” – panaszolják az újdonsült ismerősök.

A tréningteremben persze én is össze szoktam futni az „agyonképzettség” tipikus képviselőivel. „Ez a téma szorosan kapcsolódik a helyzetfüggő vezetés modelljéhez. – mondom a résztvevőknek – Biztosan ti is voltatok ilyen képzésen.” Itt többen hevesen bólogatnak, hogy természetesen voltak. És amikor megkérdezem, hogy mire emlékeznek az elhangzottakból, hirtelen mindenki törpefenyőnek álcázza magát, hogy nehogy neki kelljen válaszolni.

Szóval a kép valami ilyesmi: Nem szeretjük a tréningeket leginkább két ok miatt: már voltunk mindenféle ilyen programon és úgysem fognak semmi újat mondani. Emellett igen kevéssé emlékszünk arra, amit korábban tanultunk, és a (vezetői) munkánkat továbbra is főképp intuitív módon végezzük. Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy a fenti jelenségről csak a résztvevők tehetnének, de azt gondolom, hogy nem árt tisztában lenni a saját résztvevői felelősségünkkel a tréningek hatékonysága kapcsán.

Egy képzés szervezőjétől joggal várhatjuk el, hogy a szervezeti élethelyzethez és a résztvevők aktuális karrierállomásához illeszkedő, releváns programot rendeljen, és minderről megfelelően tájékoztassa is a résztvevőket (arról, hogy a megrendelő oldalán mire van szükség egy sikeres fejlesztési programhoz, itt és itt olvashatsz részletesen). A megvalósító azért felel, hogy magas szakmai színvonalon, a képzési céllal és a résztvevők igényeivel összhangban tartsa meg a tréninget. Egy jó program és egy ügyes tréner azonban még nem garancia semmire. El is szoktam mondani a résztvevőimnek, hogy ha ők nem akarják, itt bizony nem lesz jó tréning. Szóval mi az, amit a tréning résztvevőként neked kell hozzátenned a dologhoz?

1. Esélyt a programnak: Biztosan vannak rosszul megtervezett és / vagy kivitelezett tréningek, ami résztvevőként rettenetes élmény. Én is voltam ilyenen. A korábbi tapasztalatok kevés megbízható támponttal szolgálnak az előtted álló programról. Az előzetes elvárásaid sokkal több mindent meghatározhatnak: ha azt várod, hogy rossz lesz, történhet bármi, rossznak is fogod megélni, mert az agyad arra lesz kihegyezve, hogy mi nem tetszik.

2. Nyitottságot a fejlődés, a változás iránt: Ha azzal a szent meggyőződéssel mész be egy tréningre, hogy te márpedig ennek hatására semmit sem fogsz máshogy csinálni, garantálom, hogy így is lesz. A tréningek célja, hogy változást idézzenek elő a hozzáállásban, gondolkodásmódban, viselkedésben. De nem tudják akarni helyetted a változást.

3. Észlelt hasznosságot: Azt csak te tudhatod, hogy mire jó neked ez az egész, vagyis hogy mitől lesz neked hasznos. Ideális esetben pont időben jön a releváns téma. Ha 100%-ban nem is ez a helyzet, még találhatsz benne hasznot magadnak: a legtöbb vállalati közegben fejlesztett készség jól jöhet a magánéletedben is, érték, hogy időt tölthetsz a kollégáiddal, és az is, hogy egy kicsit kiszakadsz a mókuskerékből, és új impulzusok érnek.

4. Erőfeszítést: Azt szoktuk mondani, hogy annyit tudsz kivenni egy tréningből, amennyit beleteszel. Ez egy csinálós, kísérletezős műfaj, ami akkor működik jól, ha a résztvevők veszik a fáradtságot csinálni és kísérletezni. Végig lehet ülni egy ilyen programot csendes megfigyelőként, valószínűleg nem is lesz teljesen haszontalan, de az igazi tanulás lehetőségétől megfosztod magad.

5. Reális elvárásokat: Bármennyire szeretnénk is, nem fogjuk tudni az életed összes problémáját megoldani abban a néhány napban, amit együtt töltünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne komoly fejlődést elérni.

Tehát amikor legközelebb hivatalos vagy egy unalmasnak tűnő tréningre, tedd fel magadnak a kérdést: Te vajon beletetted a magad részét?

Nyíri Gabriella
Szervezetfejlesztő, tréner, coach

Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Meetup.com