Manapság a bolygónk egyre romló helyzetétől, mindenféle elrettentő eredményeket felmutató tanulmányoktól, hihetetlen mértékű pazarlástól, éghajlatváltozástól hangos a közösségi média, és a hírportálok. Az ember nem tudja elkerülni a témával foglalkozó cikkeket, híreket, dühös, vagy csalódott magán posztokat. Ezen a vonalon elindulva elgondolkodtam azon, hogy vajon átemelhető-e a pazarlás, valamint az ezt mérsékelni kívánó zero waste (nulla hulladék) szemléletmód a fejlesztési folyamat(ok)ba. Íme, erre jutottam!

A zero waste törekvés célja, hogy felhívja az ember figyelmét arra, hogy alapjaiban kell megváltoztatni a termékek – esetünkben szolgáltatások – tervezését és disztribúcióját. Az utólagos hulladékgazdálkodás, korrekció, vagy újrahasznosítás helyett a pazarlás megelőzése a cél. Igyekeztem átformálni, mondhatni lefordítani a zero waste gyakorlatias és termék, tárgy központú elveit.

Nagyon fontos, hogy meg kell vizsgálni a szemetet, amit az ember termel. Ugye akkor tudom csökkenteni a hulladék mennyiségét, ha pontosan tudom az miből áll össze. Jelen esetben ellenőrizni mire pazarol el időt a csapat, vagy akár annak egy tagja, és mire pazarol el konkrét eszközöket, anyagokat, tárgyakat. Előbbi lehet az, hogy két, vagy három különböző helyen, különböző dokumentumban rögzít adatokat, ahelyett, hogy egy, mindenttudó, rendszeresen frissített excelben tárolná ezeket. Utóbbi pedig: jóelőre kinyomtatni mindent egy oktatásra, workshopra, vagy megbeszélésre, majd mikor valami miatt módosítani kell a dokumentumokat, minden a kukában landol – a ráfordított munka képletesen, a papírkötegek pedig szó szerint.

Esetünkben a pazarlás minimalizálásának egyik eszköze lehet a vezetők kezében a középtávú tervezés valamint a rugalmasság. Át kell gondolni, sőt, lehet újra is kell tervezni a meglévő folyamatokat, hogy ne legyen felesleges tevékenység. Célszerű többféleképpen kombinálható, az emberek, a csapat igényeihez illesztett témájú oktatási és/vagy fejlesztő eszközök (pl. teamcoachnig, tantermi oktatás, tréningek) használata például egy fejlesztési program során. Természetesen az igényeikhez igazítva időben is, ne a problémák kialakulása után fél évvel reagáljon a vezetőség – ne újrahasznosítsunk, korrigáljunk, hanem igyekezzünk megelőzni a pazarlást.

Ha megvan a pazarlás fő oka, a következő lépés annak megszüntetése, vagy legalábbis csökkentése. Készítsük el azt a varázs táblázatot! Lehet, hogy az elkészítés órákat vesz igénybe – egyszeri alkalommal –, de ha következetesen azt használjuk, visszanyerjük az időt amit a kettős könyvelésre fordítanánk – rengeteg alkalommal. Vagy legyen egy bármilyen témájú workshopra használható agenda formátumunk, amit csak fel kell tölteni az adott alkalomra vonatkozó információkkal. Ahogy a szelektív hulladékgyűjtésnél színeket használunk az egyes kategóriákra, úgy az időt, a feladatokat is lehet kategorizálni, és annak megfelelően színekkel jelölni a naptárban. Nem ajánlatos összekeverni a sárgát – rendszeres visszajelzés a csapatnak – a zölddel – telefonos konferencia a központtal –, vagy a kékkel – adminisztráció. Mindennek legyen meg a maga helye és ideje, fejben és fizikálisan is, ne keverjük a feladatokat, mert fennáll a veszélye, hogy szennyezzük a kommunikációs folyam(at)ot.

A zero waste elv a fejlesztésben akkor érvényesülhet igazán, ha okosan tervezünk, felülvizsgáljuk a folyamatainkat, és megszabadulunk a feleslegtől – a szeméttől –, ami hátráltat bennünket.

Viktor Csenge
Junior szervezetfejlesztő

Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Meetup.com