Biztos ismerős neked az érzés, hogy amikor valami rossz történik velünk, amikor valamivel elégedetlenek vagyunk, akkor hirtelenjében minden más rossz is feltűnik. A kellemetlen dolgok felnagyulnak, és ami eddig semleges volt, hirtelen az is sokkal rosszabb fényben tűnik fel.
Ezzel szemben, amikor valami jó dolog történik velünk, ránk mosolyog a „szerencse”, egyszer csak minden olyan könnyűnek és megvalósíthatónak tűnik. Mintha magába az amerikai álomba csöppentünk volna.
Gondoltad volna, hogy ez az emberi természet része? És hogy a különböző érzések így hatnak ránk, a gondolkodásmódunkra, arra, amilyen szemüvegen keresztül látjuk a dolgokat? Nem régiben a University of North Carolina egy Pozitív Pszichológia képzésén vettem részt, és meglepő dolgokat tanultam arról, hogyan hatnak ránk az érzéseink. A teljesség igénye nélkül, jöjjön egy-két tézis ebből a meglepően új tudományágból.
- A negatív érzések beszűkítik a gondolkodásunkat, a cselekvési lehetőségeinket
Ha belegondolunk a negatív érzéseknek komoly evolúciós szerepe van. Az ősember elment vadászni, meglátta a mamutot, megijedt, és beindult nála az ősi ösztön: küzdj vagy fuss! Az ösztön beindulásával együtt pedig a testben olyan biokémiai reakciók indultak el, amelyek segítették őt, hogy kihozza magából a maximumot, legyen szó akár harcról, vagy arról, hogy gyorsan eliszkoljon. A negatív érzések a túlélésünket szolgálják a mai napig. Nem mamutokkal küzdünk ugyan, és másféle harcot folytatunk a túlélésünkért, de erőt adnak szembenézni az adott helyzettel. Ennek az erőnek azonban az az ára, hogy beszűkül a gondolkodásunk, redukálódik azoknak a lehetőségeknek a száma, amit az adott helyzetben cselekedhetünk. Mintha csak a fát látnánk meg, és az erdőt nem érzékelnénk.
- A pozitív érzések rövid távon tágítják a gondolkodásunk kereteit
A pozitív érzések hatására azonban a gondolkodásmódunk egy teljesen más irányt vesz. Sokkal több cselekvési lehetőséget érzékelünk, és jobban látjuk a nagy képet. A pozitív érzések tágítják a perspektívánkat, jobban hozzáférünk az erőforrásainkhoz, mintha felszállnánk a helikopterre, és megnyílna a horizont előttünk, és a teljes kép a maga holisztikusságában feltárulna. Látjuk az egész erdőt, a maga zeg-zugaival, és lehetőségeivel. Ha ezen most meglepődnél, akkor elárulom, hogy különböző agykutatásokat végeztek ez ügyben, és azzal validálták az elméletet, hogy figyelték, hogyan aktiválódik pozitív érzések hatására az a terület, amely a kontextusért, a nagy képért felel. Szemben a negatív érzésekkel, amikor nem kapcsolt be ez a terület.
- A pozitív érzések hosszú távon növelik a pszichológiai rezilienciát
Minél több pozitív érzelmet élünk át, az annál inkább épít, erősít minket, segít kihozni a lehető legjobb énünket. Az általunk átélt pozitív érzések gyakorisága például nagyban hozzájárul az élettartamhoz, a mentális képességeink kibontakoztatásához, a szociális kapcsolataink minőségéhez, az általános elégedettségérzésünkhöz, mondhatni a szubjektív boldogságérzetünkhöz.
- A negatív érzések ránk gyakorolt hatása sokkal intenzívebb
A negatív érzések rendkívül intenzíven tudnak ránk hatni. Ha szomorúak vagyunk, ha rosszkedvűek vagyunk, azt belülről nagyon is erőteljesnek éljük meg. Nagy a hatás, hangosak ezek az érzések, és ha belegondolunk, hajlamosak sokáig velünk maradni. Igen, tudom, ez a sokáig relatív, de hasonlítsuk csak össze azzal, hogy például a pozitív érzéseink mennyire röpke pillanatokig tartanak.
- A gyakoriság számít, nem az intenzitás
A jó hír az, hogy nem az érzések ránk gyakorolt hatásának intenzitása számít, hanem sokkal inkább az, hogy milyen gyakorisággal éljük meg őket. Míg a negatív érzéseink jönnek, ránk telepszenek, a pozitív érzések esetében van döntési jogunk. Dönthetünk úgy, hogy teret engedünk kíváncsiságunknak (bizony ám, ez is egy pozitív érzés!), hálaérzetünknek, örömünknek, sütkérezünk abban, hogy büszkék vagyunk magunkra, vagy csak hangosan kimondjuk a párunknak, hogy szeretjük őt.
Meglepő módon egy átlagember, egy átlagos hétköznapján a Földnek ezen a részén, ahol mi is élünk, sokkal több pozitív dolog történik, mint negatív. Ahogyan reagálunk vagy újra éljük ezeket, az elindíthat egy negatív vagy egy pozitív spirált. Te melyiknek adod át magad könnyebben? Ha a válaszod a negatív, akkor próbáld ki pár napig azt az egyszerű technikát, hogy amikor valami pozitív történik veled, akkor beengeded a pozitív érzéseket, és hagyod, hogy hassanak rád.
Egy öreg Cherokee beszél unokájával az életről. Egy csata dúl bennem – mondja. Veszélyes és két farkas között van. Az egyik gonosz. Ő harag, irigység, bánat, arrogancia, önsajnálat, bűntudat, harag, hazugság, fölény, ego. […] A másik jó. Ő az öröm, a béke, a szeretet, a remény, a derű, az alázat, a kedvesség, az empátia, a nagylelkűség, az igazság és a hit. Ugyanez a harc folyik benned és mindenki másban is. Az unoka elgondolkodott a szavain, és megkérdezte: melyik farkas fog nyerni? Az öreg Cherokee elmosolyodott, és azt válaszolta: Ha jól táplálod őket, mindketten nyernek. […] Látod, ha csak a fehér farkast etetem, a fekete Farkas elbújik a sötétben, várva, hogy megbotlik, hogy lecsapjon, és megkapja a figyelmet, amire vágyik. Mindig dühös lesz, és mindig a fehér farkas ellen fog harcolni. De ha elismerem, ő és a fehér farkas is elégedett lehet, és mindannyian nyerünk. Mert a fekete farkasnak olyan tulajdonságai vannak, amelyekre szükségem van, és hogy a fehér farkasnak hiányzik: kitartás, bátorság, félelem, akaraterő, találékonyság. A fehér farkas ehelyett együttérzést, gondoskodást, szívet ad, és képes arra, hogy mások szükségleteit a sajátjaimmal szemben értékeljék. látod, a két farkasnak szüksége van egymásra. Csak az egyik táplálása, a másik éhezése végül mindkettőt ellenőrizhetetlenné teszi. Mindkettő gondozása lehetővé teszi számukra, hogy szolgáljanak téged, így valami nagyobbat tehetsz, valami jót a földön töltött idővel.1
A történetnek létezik másik verziója is, én most ezt választottam. A negatív érzések ott vannak, hangosan kiabálnak a fülünkbe, nem tudjuk őket megkerülni. Nem csoda, hisz ők valahol a túlélésünk kulcsai. Fontos, hogy tudjunk velük lenni, anélkül, hogy rájuk csavarodnánk, eggyé válnánk velük. És ne feledkezünk meg a halk, szinte csak suttogó pozitív érzéseinkről sem: adjunk nekik teret, engedjük meg őket magunknak, éljük meg őket!
Szabó Tamara
szervezetfejlesztő, tréner, coach
Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Instagram oldalainkon, valamint látogass el Spotify csatornánkra, és keress minket a Meetup.com-on: Budapesten és Debrecenben!
1 A két farkas valódi története– ChipMonk sütés | Hippocrates Guild
