Miért van az, hogy néha olyan könnyű beszélgetni, néha pedig megakadunk, keressük a szavakat, és még a kedvünk is elmegy attól, hogy befejezzük azt, amiről elkezdtünk beszélni? A különbség abban rejlik, hogy mennyire van jelen a két fél között a figyelem. Na de nem akármilyen figyelem...
Sokszor belefutottam már abba a szituációba, mikor megkérdeztem a beszélgetőpartneremet: „figyelsz rám?” mire a válasz így hangzott: „persze, figyelek...” és megismételte az utolsó három szót, amit kimondtam. Emlékezett a szavaimra, akkor végülis figyelt... valami miatt mégis azt éreztem, hogy valójában nem az én történetem volt az ő fókuszában. Később, mikor a figyelem kérdésével mélyebben kezdtem foglalkozni, megértettem: meghallotta a gondolataimat, viszont nem értette meg, mert a fókuszában nem én álltam, hanem saját maga.
„Mindig nehéz teljes odaadással figyelni, akár gyerekekkel, akár barátokkal, akár saját magunkkal beszélgetünk. No de nem vágyunk-e mindannyian a dicséretnél jobban a figyelemre - hogy érezzük: velünk is foglalkozik valaki?” Stephen Grosz
Kate Murphy Az értő figyelem című könyvében megmagyarázza, miért esik nehezünkre egy beszélgetés során a másik félre helyeznünk a hangsúlyt. Azért, mert kevés az olyan helyzet az életünkben, mikor értően figyelnek ránk. A beszélgetések ezért versenypályává változnak, ahol mindenki küzd azért, hogy szóhoz jusson, hogy elmondhassa a véleményét. Miközben a másik beszél, azon gondolkodunk, hogy mit tudnánk reagálni – a fókuszt saját magunkon tartjuk, nem a másikon. Ezzel bele is csöppenünk egy eléggé paradox helyzetbe, hiszen a beszélgetésben résztvevő mindkét személy arra vágyik, hogy meghallgassák, emiatt pedig nem tudják megadni egymásnak a vágyott figyelmet.
Mit tehetünk azért, hogy kilépjünk ebből az ördögi körből? Áthelyezhetjük a fókuszunkat a másikra. Ilyenkor a kettőnk közötti beszélgetés és kapcsolat egy magasabb szintre lép. Agykutatók bebizonyították, hogy mikor két ember ugyanazt a filmet nézi, ugyanazok az ingerek érik őket, ezért az agyhullámaik összehangolódnak, egy hullámhosszra kerülnek. Nos, ugyanez a helyzet áll elő akkor is, amikor értően figyelünk: elkezdjük a másik történetének filmjét nézni. Az agyunk szó szerint összehangolódik, és már ki is alakult közöttünk a kapcsolat. Ebben a kapcsolódásban könnyen mesélünk, áramolnak a szavak, értékes gondolatok kerülnek a felszínre.
De hogyan kell értően figyelni?
Az értő figyelmet más kifejezéssel aktív hallgatásnak is szokták nevezni, ez pedig nem véletlen, hiszen aki értően figyel, az egyszerre három dolgot tesz, miközben a másik mesél neki:
- Befogadja és feldolgozza az információkat, amiket hall
- Felismeri az érzéseket, amiket a másik átél a története közben
- Érzékeli, hogy milyen hatást vált ki belőle mindaz, amit hall
Nem könnyű mindezt egyszerre szem előtt tartani, anélkül, hogy elkalandoznánk. Nagyon megterhelő ez az agyunk számára, azonban gyakorlással megerősíthetjük ezt a képességünket is, akárcsak az izmainkat. Hogy segítsem ezt a gyakorlást, hoztam néhány tippet, hogy mire figyelj figyelés közben.
Légy kíváncsi!
Ne találgass, ne egészítsd ki a történetet a saját gondolataiddal, hanem légy őszintén kíváncsi arra, hogy a másikban mi zajlik!
Engedd bele magad a történetbe!
Kapcsolj arra a filmre, amit a másik mesél neked. Utazz vele, érezd, amit ő érez, lásd, amit ő lát! Így összehangolódnak az agyhullámaitok, és létrejön a kapcsolat.
Fogadd el a másik gondolatait feltétel nélkül!
Nem kell velük egyetérts, de arra az időre, mikor értően figyelsz, tedd felre saját véleményed, elképzelésed! Ha azon jár a gondolatod, mit tudnál erre reagálni, akkor már le is vetted róla a fókuszodat, és saját magadra helyezted át. Átkapcsoltál más csatornára, az összhang pedig egyből meg is szűnik.
Érzékeltesd a másikkal, hogy jelen vagy!
Tartsd a szemkontaktust, bólogass, fejezd ki a figyelmedet hangokkal, szavakkal (hm, aha, értem..)!
Kihívást jelentőnek hangzik a feladat, hogy ne a saját gondolatainkban legyünk elmerülve, miközben meghallgatunk másokat, ezalatt pedig sok-sok dolgot szem előtt tartsunk. Ha azonban gyakoroljuk az értő figyelmet, azzal két nagyon fontos dolgot is el tudunk érni: teret adunk a másiknak arra, hogy elmerüljön a gondolataiban és kitisztítsa azokat akár saját maga számára is, valamint jobban megérthetjük a másikban zajló folyamatokat, a motivációit és igényeit. Ezek által a dolgok által kapcsolatainkat újabb szintekre emelhetjük... szerintem mindenképpen megéri a befektetett energiát.
FacebookInstagram