A változások kapcsán vezetőként a legtöbbször azok kezelése, menedzsmentje kerül szóba. Nagyon izgalmas kérdés az is, hogyan célszerű azokat időzíteni? Daniel Pink szerint az optimális időpont megválasztásának tudományos alapjai is vannak. Lássuk ezek hogyan hasznosak a vezetőknek!

1. Hogyan időzítsük a változások bejelentését?

500 millió Twitter üzenet elemzése alapján Michael Macy és Scott Golder arra lett figyelmes, hogy az emberek ébrenléti óráit tekintve általában a kora reggeli órákban lelkesek, valamint reményteli hozzáállásúak az emberek. E tekintetben sem a földrajzi, sem a kulturális, sem a nemek szerinti különbségek nem voltak jelentősek. Amerikai üzleti iskolák kutatói is utánajártak az időzítés kérdésének és több mint 2100 tőzsdén jegyzett vállalat több mint 26000 telekonferenciáját vizsgálták 6,5 éven át nyelvi algoritmusokkal. Tapasztalataik szerint a reggeli/délelőtti telefon meetingek döntően jó hangulatúak és pozitívak. Ezzel szemben a délutániak borúsabb hangnemben és bizonytalanabb hangulatban zajlanak.

Ezek szerint célszerű reggel kommunikálni! „A hét melyik napján?”, jöhet a kérdés ezután! Gyakorlatilag ez már teljesen mindegy, ilyen szempontból nincs különbség akármelyik kontinensen, bármelyik időzónában is vagyunk.

Vezetőknek igen hasznos információ – tudományos alátámasztással –, hogy  a fontos bejelentések optimális időpontja a reggeli órák.

2. Mikor kezdjünk bele a változtatásba?

Változások idején a felfordulás a norma. Azt gondolni, hogy ezt el lehet kerülni, naivitás lenne. Időbeli mérföldkövek alkalmazásával, például egy új időszak (új év, új negyedév stb.) kezdetén a tisztalap-effektus is a segítségükre lehet. Egy-egy rosszabb teljesítményű periódus után nem kell várni azonban feltétlenül egy újabb negyedév indulására. Érdemes egy változás bevezetése kezdőpontjául mondjuk valamilyen pozitív töltetű céges évfordulót alkalmazni. A lényeg azon van, hogy olyan kezdőidőpontot jelöljünk ki, aminek van egy pozitív, érzelmi töltete a csapat számára.

A jó kezdőidőpont megválasztása úgy ad extra energiát a csapatnak, hogy korábbi sikereikből mozgósít erőforrásokat, hogy újra növekedési pályára tudjanak állni.

3. Hogyan kezeljük a „projektközepi válságot”?

Connie Gersick projekt csapatokat figyelt meg. Várakozása előzetesen az volt, hogy majd következetesen, lépésről-lépésre fognak eljutni a célhoz. Amit viszont tapasztalt, de azt szinte törvényszerűen, az a következetlenség volt. A csapatok általában először hosszabb ideig toporognak egy helyben, majd hirtelen ugrásszerű teljesítményeket produkálnak. Szinte minden csapat a projektidőszak felénél indul el egy hatékonyabb irányba, pörög fel jelentősen. Daniel Pink szerint ezt nevezhetjük „hűha-hatásnak”, amikor rádöbbennek, hogy közeleg a határidő, szorul a hurok.

Vezetőként tekintsük a projektek középidejét egyfajta pszichológiai ébresztőórának, és tudatosan kezeljük lehetőségként egy új kezdethez, amikortól felpörgethetjük a motivációt és teljes gőzzel elindulhatunk előre!

4. A befejezés jelentősége

A frisskezdés-effektus édestestvére a gyorsbefejezés-effektusnak. :) Amikor közeledik a határidő, a csapatok és a vezetők is rákapcsolnak és hirtelen óriási teljesítményekre válnak képessé. Ez a jelenség azonban nem egységes és nem is mindig teljesen pozitív. Amennyiben több alternatíva áll rendelkezésre a befejezésre, az csökkentheti a motivációt és növelheti a bizonytalanságot. A projektek befejezésének „hogyan”-ja, minősége jelentősen befolyásolja a későbbi döntéseket, a csapat számára pedig nagy segítség a bevésődésben, a benyomások rögzítésében, az értékelésben és a tanultak előhívásában is.

Vezetőként, a jövőbeni döntések és sikerek érdekében tudatosítsuk magunkban és csapatunk tagjaiban is, hogy milyen pozitív csúcspontokat éltünk meg együtt és milyen eredményeket értünk el hosszú és sokszor nehéz projektjeink során.

Daniel Pink számos amerikai kutatása vajon mennyire igaz Kelet-Európában, Magyarországon? Ti hogy látjátok?

Árváné Dr. Ványi Georgina
Szervezetfejlesztő, tréner, coach

Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Meetup.com