Felemelt hang. Vérre menő viták. Nincs megállapodás. Ütköznek a vélemények. Sok csapatban van ilyen. Nehéz benne lenni. Sok csapattag csak csendben nézi, szíve szerint kivonulna, sőt mi több be sem jönne a legközelebbi csapatmegbeszélésre. Mert vita van, konfliktus van, feszkó van. Ez most baj vagy nem baj? Hát, az attól függ.

Ahhoz, hogy eldöntsük, ez most negatív vagy pozitív konfliktus, érdemes megvizsgálnunk pár hasznos szempontot. A teljesség igénye nélkül jöjjön néhány, ami mentén elgondolkodhatunk, hogy ennek most adjunk teret vagy sem. Meg persze jöjjön pár tipp is, hogy mit tehetünk azért, hogy a kevesebb negatív és több pozitív konfliktus legyen.

Miről szól a konfliktus?

Nem mindegy, hogy miről szól a konfliktus. Egy megoldandó problémáról vagy feladatról, személyiségbeli különbségről, eltérő elvárásokról, vagy valami sokkal mélyebb, évek óta elszenvedett sérelemről. Ezek mind gyökerei lehetnek egy problémának. Nézzünk egy-egy példát és pár tippet.

• Adott egy feladat, amit az A csapattag szerint így, B csapattag szerint meg úgy kellene elvégezni. Tudtad, hogy azoknál a csapatoknál, ahol egyetértés van az ügyben, hogy adott feladatot hogyan kell elvégezni, sokkal nagyobb az egyén elégedettsége a munka iránt, és sokkal elkötelezettebbek a csapattagok (Schweiger-Sandberg-Rechner, 1989)?
• Vagy van olyan a csapatban, aki mindent alaposan megtervezne, és van, aki meg inkább beleugrana, és majd útközben alakítaná (személyiségbeli különbözőség). Az igazán eredményes csapatok megtanulnak az együttműködésük során a különbözőségükből erényt kovácsolni.
• Vagy hogy a határidőket be kell-e szigorúan tartani ebben a csapatban, vagy inkább csak irányadónak kell kezelni (eltérő elvárások). Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy ahogyan mi vélekedünk egy adott dologról, a másik fejében is az van. Ezek a ki nem mondott feltételezések, eltérő elvárások sok csapatban okoznak konfliktust.
• Minden csapatnak van története. Sokszor húznak magukkal a csapatok régi sérelmeket, fájdalmakat. A legrosszabb, ami ezekkel történhet, ha tabuként kezeljük őket, ha nem beszélünk róla. Hisz ilyenkor, minden más téma megbeszélése kapcsán, bekapcsol az, amit egyébként elnyomunk, és érezteti hatását.

Egyszeri vagy mintázat? És ha igen, mi itt a mintázat?

Először is érdemes kicsit hátralépni, és megvizsgálni, hogy amiről most szó van, arról újra és újra szó van-e, mindig ugyanez, ugyanígy történik-e, vagy csak egy egyszeri helyzetről beszélünk.

Ha egyszeri helyzet, akkor talán csak időre van szükség, és a különböző vélemények ütköztetésére, hogy az eltérő nézőpontokat felhasználva a lehető legjobb megoldást találja meg a csapat.

Ha viszont ez a csapat mintázata, és van itt egy olyan gócpont, ami vissza-visszatér, akkor más típusú beavatkozásra van szükség. Látni kell, hogy mi az a csapatműködés, ami létrehozza az adott jelenséget, és az egyes csapattagok hogyan járulnak ehhez hozzá. Például van egy megoldandó probléma, valaki mond egy ötletet, majd egy másik lehurrogja, hogy ez milyen hülyeség, persze nem hozott alternatív javaslatot, és senki más nem szólal meg a csapatból. Mi itt a mintázat? Ötlet jön – nem talál egy helyen elfogadásra – ahelyett, hogy közösen keresnénk egy olyan megoldást, ami segíthet, mindenki visszavonul. A visszavonulás is egyfajta hozzájárulás a konfliktus fenntartásához.

Amire ilyenkor szükség van az nem más, mint hogy felismerjük a mintázatot, és kipróbáljunk valami mást a szokott minta helyett. Ahol döntési pont van, ott döntsünk másként, és ezért közösen a csapat vállaljon felelősséget.

Amikor muszáj, hogy vita legyen

A minap pont tartottam egy képzést komplex problémamegoldás témában. A képzés apropója a World Economic Forum kutatása volt, amely szerint a 2020-as évre (sőt a 2025-ösre is) prognosztizáltan az egyik legfontosabb készség az a komplex problémamegoldás lesz. Manapság az egyének, a csapatok sokszor olyan problémákkal szembesülnek, amiknél már csak maga a probléma meghatározás sem egyértelmű, mint ahogy az sem, hol és hogyan tudnának fogást találni a problémákon. Na ilyenkor jól jön a vita! Mert a különböző perspektívák ütköztetése egyáltalán esélyt biztosít arra, hogy ne essünk bele a groupthink jelenségbe (leegyszerűsítve: amikor az azonos háttér miatt nagyon egysíkúvá válik a gondolkodás), ha kellő nyitottsággal vagyunk egymás megközelítési módjára, az beindítja a kreativitást, és sokkal nagyobb teret ad neki, mindezek által pedig esélyünk van arra, hogy kihozzuk a csapatból a lehető legjobb megoldást.

Mit tegyünk, hogy a csapat előre jusson

Van, amit saját erőből megtehetünk, és van, amihez érdemes szakember – például egy teamcoach – segítségét kérni.

Amivel érdemes kísérletezni, hogy összehangoljuk az elvárásainkat, kimondjuk a feltételezéseinket, és próbáljuk megérteni azt, hogy mi van a másik fejében, amikor belép ebbe a csapatba. A megértéshez jó, ha elfogadás is társul. Nem kell egyetértenünk, elég, ha elfogadjuk, a másik így viszonyul az adott kérdéshez.

Aztán egy fokkal kevésbé komfortos, hogy beszéljünk az érzelmeinkről a csapatban. Lehessen azt kimondani, milyen érzés a csapat tagjának lenni, hogy hat ránk, ami a csapatban történik, vagy hogy hat ránk, ahogy egy-egy csapattag működik időnként. Tanítsuk egymást arra, mi okés és mi nem okés. Ezek a beszélgetések előmozdítják a csapat kollektív EQ-ját is, illetve a csapattagok egyéni EQ-ját is. Fontos, hogy a csapat tanulja meg az érzelmekkel való bánásmódot.

És persze egy teamcoach igénybevételével létre tud jönni az a biztonságos tér, ahol minderről lehet beszélni, ahol ráláthat a csapat a vakfoltjaira, észreveheti a saját mintázatait, tanulhat arról, hogyan tud jól bánni az érzelmekkel, minimalizálhatja a negatív konfliktusokat és maximalizálhatja a pozitívakat, olyan új működési módokat tanulhat meg a csapat, ami segíti az eredményességét, és amitől jobb lesz a csapat tagjának lenni.

Ha jól jönne a csapatodnak teamcoaching, vagy érdekel a teamcoach szakma, akkor látogass el a Legacy weboldalára.

Szabó Tamara
Szervezetfejlesztő, tréner, coach
a Legacy Teamcoach képzés egyik oktatója

Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Meetup.com: Budapesten és Debrecenben. Iratkozz fel a hírlevelünkre is!