Szervezetfejlesztőként sosem volt kérdés, hogy a jövőbiztos, fenntartható, eredményes, megtartó és bevonzó szervezet emberközpontú, és ezt a ledirektebb formában a vezetők működése tudja biztosítani.
Olyan gazdasági, társadalmi, környezeti változásokat élünk meg, ami fokozott nyomással nehezedik az emberekre. Stresszel, szorongással, bizonytalansággal éljük a mindennapjainkat. Egy törődő, emberközpontú szervezet és vezetői csapat nem lesz megoldás a külső körülményekre, de arra igen, hogy az emberek mennyire lesznek stabilak a turbulencia ellenére, vagy ennek ellentéteként, mennyire égetik el magukat mentálisan, emocionálisan és fizikálisan is. Ez ma valósabb veszély, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.
Hiszünk az egyén felelősségében, sokat írtuk, vagy akár podcast témánk is volt, hogy az embereknek erősíteniük kell a reziliencia képességüket, hogy felelősek a saját mentális jóllétükért és ezzel együtt azt látjuk, hogy a vállaltok életében elérkezett az a pillanat, amikor az „élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy támogassuk a munkatársak mentális jóllétét, és egy törődő vállalat legyünk” szlogent le kell cserélni. Nem egy új szlogenre, az még sosem volt elég, hanem egy mély, szívből jövő elhatározásra és cselekvésre azzal kapcsolatban, hogy felelősséggel tartozunk a munkatársaink jóllétéért.
Mitől olyan elképesztően nehéz ez, mitől nem jut erre elegendő figyelem, a vezetők részéről?
Sokat dolgozunk vezetőkkel és azt tapasztaljuk, hogy többnyire nincs hiány a belátásból, nincs hiány a szándékból, de óriási hiány van mentális, emocionális kapacitásból. Mert miközben a vezetőkön is ott a nyomás, ők is érzik a kedvezőtlen hatásokat, most kellene valami olyat csinálniuk, amihez tőlük is sok kapacitásra van szükség.
Az elvárások nem csökkentek annak ellenére, hogy nehezített pályán játszunk, és ebben a helyzetben kell nekik úgy vezetni, hogy nem a présen szorítanak még egyet, nem a direktív eszközeiket erősítik fel, hanem együttérzésen, törődésen, és pozitív pszichológiai megközelítésen alapuló vezetési stílust alkalmaznak, miközben sok esetben ők is törődésre szorulnak.
Fejlesztő szakemberként talán most az a legfontosabb dolgunk, hogy a vezetőket támogassuk a saját stabilitásuk, mentális, emocionális és fizikai jólétükben. Részben azért, mert minden ember alanyi joga jól lenni, részben azért, mert vezetőként, ahogyan ő van, az nagyerővel kihat másokra, részben pedig azért, hogy legyenek eszközeik ahhoz, hogy ezt a munkatársaik számára is biztosítsák.
Kellenek az átfogó vállalati programok ezügyben, és nagyszerű, hogy egyre több helyen vannak is, de a legközvetlenebb és legerőteljesebb hatást mégis a közvetlen felettes váltja ki, ezért ők a kulcs szereplők ezügyben is.
Fontos, hogy a vezetők legyenek képesek az öngondoskodásra, és erős szociális érzékenységgel is rendelkezzenek.
Nyomás ellenére is képesek legyenek a non-direktív vezetői eszközök használatára.
Figyelmesek legyenek saját motiváltságuk, elégedettségük és a kollégák motiváltsága vonatkozásában is.
Örülünk neki, hogy egyre több vállalat látja be, hogy a hatékonyság növelése nem végtelen, és főleg nem úgy, ha ezen igyekezet közben elégetik a legfontosabb erőforrásaikat.
A 2022. október 5-én megrendezésre kerülő Tréning Kerekasztal Konferencián erről a témáról is szeretnénk Veletek közösen gondolkodni. Ha felkeltette az érdeklődéseteket, itt tudtok jelentkezni az eseményre.