Mit tehetünk azért, hogy egy új csapattagnak megkönnyítsük a beilleszkedését? Ezzel a kérdéssel kezdtük az évet a Legacy-ban.
Arra jutottunk, hogy a legjobb az alapoknál elkezdeni: nézzünk rá és ha szükséges aktualizáljuk a csapatunk küldetését, értékeit és működési normáit.
Fontosnak tartottuk, hogy legyen ezekről egységes megértésünk csapat szinten. Ha ez megvan, az nagyban segíti a mindennapi együttműködést és megelőzhet jó néhány későbbi belső konfliktushelyzetet. És természetesen nem csak egy új kolléga érkezésénél fontos és szükséges megtenni, hanem összeszokott csapatokban is szánjatok erre időt alkalmanként. Az év kezdés pedig egy nagyszerű alkalom erre.
A küldetésünk a legstabilabb. Ez a közös cél, amire minden más épül:
- Jövőbiztos szervezeteket építünk
- Hatással vagyunk a szakmánkra
- Szakmai közösségeket alakítunk
Az értékeinkre úgy tekintünk, mint egy iránytűre. Az iránytű mindig egy irányba mutat. Ha a térképet nem eszerint forgatjuk, akkor könnyen eltévedünk még akkor is, ha a cél az induláskor mindenkinek egyértelmű volt. A közösen elfogadott értékek adnak a csapatnak belső stabilitást és meghatározzák az ügyfeleinkkel és stakeholder-einkkel való együttműködést. A mi értékeink a Legacy-ban:
Csapatmunka - Bőség szemlélet - Lojalitás - Szakmaiság -
Folyamatos fejlesztés és fejlődés - Üzleti szemlélet és emberi bánásmód
Minden egyes értékhez írtunk egy bővebb definíciót is, ami segíti a közös megértést és megvalósítást. Az értékeink nem változnak, de a definíciókat évről évre újra olvassuk és közösen csiszoljuk, konkretizáljuk azokat.
A megfogalmazott értékeink mellett kimondtunk és rögzítettünk olyan működési normákat, amik kimondatlanul jórészt eddig is léteztek. De pont a kimondatlanság tette nehézzé ezek betartását egymás között és átadását az újonnan érkezőknek.
A normák nekünk leírt formában a térképünk jelmagyarázatát adják. Bár a legtöbb térkép intuitív, ránézésre megérthető szimbólumokkal írja le a tájat, mégis lehetnek olyan részletek, amikről elsőre mást gondolunk, mint a térképészek. Ilyenkor van szükség a jelmagyarázatra.
A csapatokban létező és működő normák többsége is köztudott és mindenki számára egyértelmű. De ebben nem lehetünk biztosak, amíg nem fogalmazzuk meg, nem mondjuk ki őket. És abban sem lehetünk biztosak, hogy a kialakult normák valóban a csapatmunkát és az eredményességet segítik. Ezért a normáinkat két szempont szerint négy kategóriába soroltuk a gyűjtés során:
Van és szeretjük: egy létező norma, amivel mind egyet értünk és szeretnénk ratifikálni. Például: „Adunk pozitív megerősítéséket egymásnak.” vagy „Túlgondolás helyett bátran, proaktívan és felelősen cselekszünk.”
Nincs, de szeretnénk: egy még nem létező normánk, amit be kellene hoznunk a közösbe, mert sokat adhat a csapatműködéshez. Például: „Az új csapattag elfogadja, hogy teljes értékű csapattag. E szerint viselkedik és nyilvánul meg. A csapattagságban nincs hierarchia. Ér újoncként is beleszólni a dolgokba.”
Van, de nem szeretjük: olyan kialakult szokások vagy gyakorlatok, amiktől jobb lenne megszabadulni és olyannal helyettesíteni, amit mindenki elfogad. Például lecserélni az „Ügyvezető tud mindent, ezért tőle kérdezünk.” szokást arra, hogy „A kérdéseket és a problémákat törekszünk a saját szintünkön megoldani”. Kiegészítésként pedig hozzátesszük, hogy „Az ügyvezető jelzi, ha az adott kérdésről azt gondolja, hogy ez másik szinten kezelendő”. Azzal, hogy ez kimondott normává válik, senki nem veszi magára, ha ezzel a helyzettel találkozik.
Nincs, és nem is szeretnénk: ami felmerülhet normaként, de elutasítjuk, mert nem egyezik az értékeinkkel. Ilyen például a „Kollégák közötti versenyhelyzet” elutasítása, mert a csapat együttműködésében és a kölcsönös egymásra utaltságban hiszünk. Ilyenkor érdemes normaként azt megfogalmazni, ami megelőzi vagy kizárja a nem kívánt norma kialakulását. Például: „Kérünk és adunk egymásnak segítséget ahhoz, hogy mindenki a lehető legjobbat nyújthassa az ügyfélnek.”
A normáink felsorolása elsőre minden bizonnyal nem lesz teljes és végleges. Időről időre ehhez is visszatérünk, illetve “menet közben” a mindennapi munkánk során is bővítjük a listát, ha valamit normaként fogalmazunk meg.
A küldetés, a közös értékek és a kimondott együttműködési normák fontos alapja egy jó csapat működésének és munkájának. Ti hogyan fogalmaznátok meg ezeket a saját csapatotokban vagy akár a családotokban?
Arról, hogy mi kell még az eredményesen és összhangban működő csapatmunka létrehozásához a hamarosan induló podcast sorozatunkban fogunk beszélgetni. Figyeljétek a blogot, a Facebook vagy Linkedin oldalunkat.
Csikós Tamás
tréner, facilitátor, coach, ACC
Te belátod, bevállalod, ha tévedtél? El tudod engedni egy konfliktusban a saját érveidet, álláspontodat? Neked is volt már dolgod makacs vitapartnerrel? Tudod, aki csak azért sem hagyta, hogy végül ne neki legyen igaza. Akkor ezt az írásom Neked ajánlom!
Az emberek közötti kapcsolatteremtés legkézenfekvőbb és legközvetlenebb módja a beszélgetés. Erre épülnek a családi, baráti és munkahelyi kapcsolataink is. De mitől jó egy beszélgetés? Hogyan éri el ezt a célt?
Az információ tengerében úszunk, de sokszor szem elől veszítjük a partot. Mit tudunk ilyenkor tenni? Mély levegőt veszünk, körbe nézünk és felmérjük a környezetünket, kiszűrjük a legfontosabb adatokat, és miután eldöntöttük merre indulunk, 10-20 karcsapásonként ellenőrizzük a kitűzött pontot, hogy biztosítsuk, jó irányba haladunk. A sportban, meditációban, és a mindennapjainkban is ugyan ezt a szelektálást végzi el az agyunk, amikor koncentrálunk. És hogy mit tehetünk, hogyan lehetünk fókuszáltabbak? A következő sorokból kiderül.
A kommunikáció örökzöld témakör, mindig szükség van rá, mindig lehet fejleszteni, gyakorolni. A következőkben arról fogok írni, hogy mire érdemes figyelmet fordítani. Ha valamikor, akkor most, ebben a mindenki számára megterhelő időszakban szerintem különösen fontos a kommunikáció.
Emlékszel még arra, amikor értetlenül hallgattad a felnőtteket a rohanó - őrült? - világról mesélni? Emlékszel, amikor még nem értetted – és talán nem is érdekelt-, hogy pontosan ez mit jelent? Nekem sok-sok évet kellene visszamennem az időben, és Neked? Néha jól esne megpihenni ebben az időszakban, ugye? Ha még nem is találták fel – vagy legalább is én még nem jutottam hozzá – az időgépet, addig is van pár tippünk, hogyan kerülhetsz egy lépéssel közelebb a saját belső békéd megteremtéséhez a káosz idején is. 
Jó pár éve dolgozom csapatokkal a mindennapokban. Sok csapattal dolgoztam együtt és javítottam velük közösen a csapat dinamikáját és az eredményeit. Amivel mindig is megküzdöttem, az az őszinteség volt, ami azt gondolom, a csapat együttműködésének az alapja. Kihozni csapaton belül az igazán fájó és akadályozó tényezőket, és feloldani mindazt, egy pokolian nehéz feladat.
Nem sikerült? Meg kell próbálni újra! Logikusnak tűnik, mégsem mindegy, hogy hogyan csináljátok: előre mentek, vagy csak körbe-körbe?