Jó esetben egy szervezet teljesítménye tények alapján kerül megítélésre. Van azonban egy további fontos tény, amivel szintén szembe kell nézni a javuláshoz. Mi ez, és mi minden következik belőle?

Amikor félünk valamitől, szorongunk, akkor igyekszünk azt a dolgot elkerülni, megúszni, vagy épp tudomást sem venni róla. De mi van azokkal a félelmekkel, azokkal a stresszes, konfliktusos helyzetekkel amik a mindennapokban, a munkahelyünkön érnek bennünket – tehát amik szinte elkerülhetetlenek? Azok ellen hogy védekezünk?

A változások kapcsán vezetőként a legtöbbször azok kezelése, menedzsmentje kerül szóba. Nagyon izgalmas kérdés az is, hogyan célszerű azokat időzíteni? Daniel Pink szerint az optimális időpont megválasztásának tudományos alapjai is vannak. Lássuk ezek hogyan hasznosak a vezetőknek!

Az előző blogposztban ránéztünk néhány olyan területre, amelyre tudatos figyelmet fordítva minőségi változás érhető el az agilis coachok működésében. Beszéltünk a szerepidentitásról és az önismeretről, a kommunikációs készségről és a coaching-alapokról. Jöjjenek most azok a területek, amelyek sokkal inkább a csapatok működtetéséhez és az egész szervezet működéséhez kötődnek: a facilitációs készség, a csapatdinamikai ismeretek, a szervezetfejlesztői szemüveg és a teamcoaching alapok.

Sokan még csak az agilis átállás küszöbén vannak, de azok se dőljenek kényelemesen hátra, akik már jó régen átlépték a küszöböt. Oké, igaz, hogy ha valaki agile coach szerepbe kerül, az már önmagában – jó esetben – stabil, magasszintű szakmaiságot feltételez: az agilis módszertan alapos ismeretét, biztos interperszonális készségeket (kommunikációs készséget, együttműködési készséget, konfliktuskezelést), az adott területen való technológiai jártasságot és persze némi üzletértést is. Na, de ez korántsem jelenti azt, hogy akkor már nincs tér arra, hogy jobbá váljon valaki, és fejlődjön agilis coach minőségében!

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan fog megmaradni az a rengeteg új dolog és információ, amit egy-egy tréningen vagy oktatáson halottál? Vagy az megfordult már a fejedben, hogy ezeket hogyan fogod holnaptól a munkádban használni? Akkor hát íme egy lehetséges megoldás!

Az utóbbi hónapokban sokféle helyzetben szembesültem a saját és mások tökéletlenségével, kudarcaival, hibáival, és az arra adott változatos reakciókkal. Éppen ezért mások és saját magam megnyugtatása érdekében készítettem egy listát arról, hogy miért jó tökéletlennek lenni.

A vezetői szerephez kötődően sok az elvárás, ezért természetes, hogy sokak számára ez ijesztő. Folyamatosan újabbnál újabb és egyre komplexebb helyzetekben kell helyt állniuk, ami még a legnyitottabb, fejlődni és tanulni vágyó vezető számára is kihívást jelent. Éppen ezért jöjjön egy kis segítség az eligazodáshoz!

Az agilitásról sokaknak kapásból a szoftverfejlesztés ugrik be annak ellenére, hogy maga a szemléletmód ennél jóval szélesebb körben alkalmazható. Az minden esetre biztos, hogy az agilis működést a munkahelyeken, szervezeti keretek között keressük. Pedig az otthonok falai közt, a családi működésben is gyakran tetten érhető. Ismerd meg az agilis családokat!

Angol, német, elismerés, olasz, föníciai. Melyik a kakukktojás? Bármilyen meglepő, a föníciai, mert az az egyetlen holt nyelv a fentiek közül. Habár az elismerés nyelvekből bizonyítványt nem lehet szerezni, de vezetőként ez egy roppant fontos tudás, amit érdemes elsajátítani, ha szeretnénk kifejezni a megbecsülést és növelni az elkötelezettséget.